Miközben az alapítványi modellbe szervezett egyetemek rendre plusztámogatásokhoz jutnak, az állami fenntartásban maradt intézmények forrásai továbbra is szűkösek.
Az ELTE, a BME és a Zeneakadémia munkatársai április 11-én a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz vonultak, hogy megmutassák a fenntartónak, hányan is támogatják a dolgozók bérrendezéssel kapcsolatos követeléseit. Az akció sikeres volt, hiszen hosszas huzavona után végre elindultak a tárgyalások.
Brenner Koloman szerint elsősorban nem az alapítványi formával van baj, hanem az állami befolyással.
Az állami egyetemek támogatásáról kapott kérdést a minisztérium, a válaszból kiderül: "működésükhöz minden feltétel biztosított". Sőt, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára azt is összeszámolta, hogy hányan jelentkeztek egyetemekre.
Az állami és az alapítványi egyetemek is fix áron kaphatják az áramot – ezt közölte az Energiaügyi Minisztérium hétfőn késő este.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szerdán benyújtott törvényjavaslata szerint az állami fenntartású egyetemeken dolgozók is megkapják a kétszer 15 százalékos béremelést.
Hatvannégy egyetem és főiskola közül mindössze hat marad állami kézben, a szeptembert a hallgatók majdnem kétharmada alapítványi, magán- vagy egyházi felsőoktatási intézményben kezdi majd, Budapesten kívül egy állami egyetem sem működik majd. Ilyen lesz az új világ a felsőoktatásban augusztus 1-től.
Az április 27-én elfogadott törvényekkel a kormány öt intézmény híján kisajátította a magyar felsőoktatást - írja közleményében az Oktatási Hálózat, szerintük az új rendszer eddig is okozott már komoly károkat.
A Parlament keddi szavazásai után alapvetően alig maradt állami fenntartású egyetem, ami mégis marad az állami fenntartónál, az mind Budapesten lesz. A vidéki városokban csak alapítványi egyetemek lesznek.
Újabb tíz egyetem modellváltására bólinthat rá az Országgyűlés néhány héten belül – augusztustól többek között a debreceni, a szegedi és a pécsi is alapítványi egyetemként működik tovább. Ez egyben azt is jelenti, hogy az országból pár kivétellel eltűnnek majd az állami felsőoktatási intézmények. Vidéken egyetlen állami egyetem sem marad.
Nem csak a modellváltóknál lesz új rendszer, a Magyar Nemzet szerint a teljes felsőoktatási rendszerre új finanszírozási rendszert vezetnek be.
A hírek szerint az intézmény központja Sárospatak lenne.
Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.
